Mire futja, s mire nem?

Törvények nélkül nincs előrelépés 

image
Berde József és az elkészült ravatalozó
 

Berde Józseffel, a község polgármesterével először a jó híreket lajstromozzuk, a problémák ugyanis ráérősek, maguktól ritkán oldódnak meg.

– Elkészült a gidófalvi ravatalozó, még az utómunkálatok, a tereprendezés van hátra, jövő hónapban fel is avatjuk. Fotosmartonosban még pirosban van, azt majd csak jövőre fejezzük be – sorolja a megvalósításokat a polgármester. – Az angyalosi műgyeppályán zuhanyzófülkét, WC-t, öltözőfülkéket szereltünk fel, egy-egy konténer tölti be ezt a szerepet, a víz be van vezetve, a villany is következik, jövő tavasszal fog minden üzemelni. Kaptunk 4 milliárd lej költségvetés-kiegészítést, amit a 2,8 kilométeres fotosmartonosi összekötő út megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére, engedélyek beszerzésére fordítunk, remélhetőleg marad az összegből a kivitelezésre is. Angyalos felé is hozzáláttak az út aszfaltozásához. Egy bodoki céggel, a Trio Impex-szel megkötöttük a szerződést a hótalanításra is – mondta.

Az elöljáró azonban nem csak a pozitív dolgokról szólt.

 

– Hogy gondok vannak-e? Ha a kormányban és parlamentben vannak, éppen itt ne lennének?! Nincsenek törvények ahhoz, hogy rendezzük a helyzetet. Óriási a kinnlevősége a tanácsnak, főleg a büntetések és büntetőkamatok behajtásával vagyunk elmaradva, de nincsenek jogi eszközeink. De aki adja a büntetést, miért nem hajtja fel? Milliárdokat elengedtünk már a törvényszéki procedúrák nyomán, egyesek ugyanis kapnak kétszer nyolcórás közmunka-kötelezettséget 500 lejes tartozás fejében, hol van ez kiegyenlítve? Olyan sorompót kellene felszerelni, mint Monte Carlo határá­nál, mindenkit igazoltatni, mielőtt belép a község területére. Vagy elkobozni a lopásra használt járműveket, de egyelőre mindenkinek több joga van, mint kötelezettsége… Senkinek ne jusson eszébe mindent a cigányokra fogni! Igaz, a község 2700 lakójából 800 roma nemzetiségű, de talán 150, ha itthon van. Sajnos, a magyarok között is egyre több a gerinctelen – mondja ki a súlyos szavakat Berde József.

Megemlítem a megye több lapjához eljuttatott névtelen levelet, amelyben a rendőrséggel való cinkossággal vádolja meg egyik falusfele a polgármestert. Azt olvassa a fejére, hogy nem oldja meg a mezei termények őrzését, illetve nincs eredmény a lopások felderítésében sem.

– Sejtem, ki a jóakaróm – jegyzi meg a polgármester –, de miért nem áll ki névvel vállalni a véleményét? Hiába vádolnak azzal, hogy nem őrizzük a mezei terményt, ezt a közösségnek kell megoldani. Nem úgy látom, hogy ez egyhamar megtörténne. Háromszor hívtam össze gyűlést, hogy oldjuk meg a problémát, de fizetésért sem vállalja senki a mezőőrséget. Igaz, hatalmas a terület, 3000 hektárról beszélünk, nem egy, hanem 5–6 ember sem győzné, jármű kellene, és mint mondtam, törvények.

Így hát maradnak a dolgok a régiben, míg szükség tanítómester el nem jön…